06.
Kleiszthenész a demokrácia megingathatatlan híve volt. Az athéniak odasereglettek a házához, és
könyörögtek neki, virágoztassa fel a poliszt. Kiállt a háza ablakába, végigtekintett az őt ünneplőkön, arcán
férfiasan büszke mosoly játszott.
– Akarjátok, hogy rendbe tegyem itt a dolgokat?
– Akarjuk! – zúgta a tömeg.
– Nos, akkor átalakítjuk ezt a rosszul működő rendszert. Ezentúl mindenki szavazhat. (Ováció, „Ez az,
Kleszi, add meg nekik”, bekiabálások.) Na persze, ez nem ilyen egyszerű – folytatta. – Mert köztünk
élnek a kerékkötők, a rosszarcok, akik nem szeretnek engem eléggé vagy mást gondolnak a
demokráciáról, mint mi. („Le velük!”, kiabáltak.)
[ Tovább... ]

